Prológus

Mindenki azt hiszi, hogy az életem tökéletes. És mindezt miért? Mert az apukám New York egyik legnagyobb építkezési cégének a tulajdonosa, mert az anyukámnak van egy ruhatervező cége, és mert van két testvérem: egy nővérem, aki elég híres modellé nőtte ki magát, és egy bátyám, aki Londonban él, és ott jár egy football akadémiára mióta befejezte a gimit.

De azt senki sem látja, hogy valójában engem tartanak a szüleim a leghaszontalanabb gyereküknek. És hogy miért? Mert 18 évesen a modell karrierem nem tart ott, ahol annak idején a most 22 éves nővéremé tartott. Ugyan meghívtak már Victoria’s Secret fotózásra is, nekik ez nem jelent semmit. Ha meg is szakadtam, én akkor is egy kis porszem voltam a szemükben. Lehet, hogy nem voltam jeles az iskolában, de a közepes szintet mindig tartottam. Lehet, hogy nem voltam az élvonalban a modellek között, de az ügynököm is megmondta, 18 évesen még nagyon fiatal vagyok ahhoz, hogy bekerüljek. Akárhányszor szónokoltam ezt el apának és anyának, nem értették meg. Mindig a nővéremmel jöttek. Ő mindig is a család üdvöskéjének számított. A gimit csupa jelessel zárta, arról nem is beszélve, hogy nem egy hírességgel járt már.

Az egyetlen ember, akit igazán szerettem a családomban, az a bátyám volt. Ő megértett engem, amikor még nem ment el Londonba, mindig ő védett meg a szüleimmel és a nővéremmel szemben. Sokban hasonlítottunk egymásra. Őt sem tartotta apa sokra, de mindent bebizonyított azzal, hogy egyedül Londonba ment, és az óta sem kért sose kölcsön. Mindezzel pedig elnyerte apánk becsülését, ami azonban neki nem jelent semmit. Sosem szeretett tőle függeni.

A nővéremmel a kapcsolatom viszont borzalmas. Nem bírok vele egy légtérben lenni 5 percnél tovább. Nem bírom elviselni a lenéző tekintetét mindenkivel szemben, azt, hogy minden megmozdulásából süt a nagyképűség. Rengetegszer vitatkozok vele, amikből a szüleink sorozatosan neki adnak igazat még akkor is, ha egyértelmű, hogy nekem van igazam.

Ami pedig a barátaimat illeti, csak egy van. Matt, akivel nagyon megértjük egymást. Persze lehetne több is, ha akarnám, de ők nem lennének olyan őszinték, mint ő. Nem szerettem sose az érdekembereket. Pontosan elég is volt nekem Matt, aki bátyám helyett is bátyám volt. Sokban hasonló volt a sorsunk. Neki is gazdag szülei voltak, és őt sem tartották sokra a bátyjával szemben. Rengeteget járt az éjszakába bulizni. Nem tagadom, nem egyszer elkísértem, de mindezt sikerült titokban tartanom. Vagyis egy részét. Sokak szerint Matt vitt el a rossz irányba, és neki köszönhetem túlzott szókimondóságom. Csak éppen ezek az emberek nem ismernek engem. Nem tudják, hogy mennyi álmom van és mennyire vágyok már valakire, aki az én hercegem lesz. Sokan azt hiszik, hogy apuci elkényeztetett hercegnője vagyok, csak hogy ennek a fele sem igaz. Lehet, hogy sok ruhám van, lehet, hogy sok pénzem is, de sosem volt igazi szerető családom. Csak az a probléma, hogy ezt ők nem látják.